I. Ferenc József császár és felesége meggyilkolása után, hitvesének valóságos kultusza alakult ki Magyarországon. Szegeden is az elsők között emeltek szobrot a királyné emlékének. Szeged városképének és kultúrtörténetének egyik büszkesége a Stefánián álló szobor Sisi szobor.
Nagyon intim, bensőséges, lírai szobor készült a magyarbarát királynőről, ami természeténél fogva nem emlékmű, ugyanakkor szerepénél fogva egyértelműen az – kezdi a mai mesét egy kettősség felvetésével a szobrok szegedi kutatója és állandó tárlatvezetőnk, Dr. Tóth Attila. A királynő amellett, hogy a magyar érdekek képviselője volt, azért lett akkora kultusz, mert ő volt a szépség szimbóluma, a kor leghíresebb szépasszonya, aki egész Európában, jóllehet még a tengerentúlon is ismert volt. Nem beszélve arról, hogy a modern nő típusát testesítette meg. Halálakor óriási és őszinte gyász lett úrrá a magyarság körében, és a magyar emlékműtörténetben éppen ez a gyász indította útjára az első szoborállítási kultuszt. Hozzá kell tenni, ez szinte egybeesett a Kossuth kultusszal - több száz Kossuth szobor van szerte az országban – de volt egy első világháborús emlékmű állítási kultusz is, az ezredfordulón pedig a Szent István szoborművek száma nőtt meg az országban. Ezek azért érdekesek, mert egyfajta szeletét adják az egész nemzet lelkületének. #erzsébet_szobor #sissy #stefánia #szeged
- Comments
